70 év száműzetésben: családok ezreit szakították szét
A lakosságcsere 1947. április 12-én kezdődött és 1949. június 5-én fejeződött be, a vasúti szerelvények az első időszakban naponta szállították a kijelölt családokat Magyarországra.
_________________
A Gór Nagy Mária Színitanoda végzős növendékeinek előadása Vágkirályfán 2014-ben:
_________
A II. világháborút követő kényszermigrációs folyamatok során Magyarországról 117 000 német származású egyént telepítettek ki. Csehszlovákiából 2 232 544, Lengyelországból 1,5 millió németet távolítottak el. Lengyelországból 400 ezer ukránt, 35 ezer fehéroroszt kényszertelepítettek a Szovjetunió területére. Szlovákiából 41 666 magyart Csehországba telepítettek, és 76 616 (89 660) embert szállítottak át Magyarországra. Azaz egy országnyi, közel ötmillió embert kényszerítettek szülőföldje elhagyására a II. világháborút követő években.
„A kelet-közép- és délkelet-európai németség elűzése és kitelepítése nem vezethető vissza csupán egyetlen személy vagy állam döntésére. Ugyanígy félrevezető lenne pusztán a nemzetiszocialista Németország faji, népesség-, megszállási és megsemmisítési politikájára adott reakciónak tekinteni, hiszen az 1945 utáni népmozgások nem csupán a németeket érintették. Sokkal inkább olyan tervek, koncepciók, döntési folyamatok és mechanizmusok megvalósításáról-megvalósulásáról volt szó, amelyek a totális és megsemmisítő háborúvá fajuló második világégés alatt fokozatosan értek meg és forrtak ki. A németek (és más nemzeti és etnikai kisebbségek) elűzetése és kitelepítése több tényező kölcsönhatásának és bonyolult összjátékának az eredménye. Az okok között felfedezhető az etnikailag homogén nemzetállam megteremtésének igénye, a kisebbségi kérdés mint a nemzetállamok belső létét és a bilaterális kapcsolatokat zavaró tényező »megoldásának« gondolata, a 20. század folyamán már végrehajtott népességcserék és telepítések gyakorlati tapasztalatai, a náci rezsim brutális okkupációs politikájára adott válasz, valamint a Szovjetunió nyugati irányú hatalmi-expanziós politikája. (…) A győztes országok konszenzusa alapján az etnográfiai viszonyokat át- és kitelepítésekkel, elűzetésekkel igazították a háború végén kialakult hatalmi konstellációhoz és az újonnan megállapított határokhoz.
Az etnikailag homogén, megtisztított nemzetállamok megteremtésének vágya mellett sokat nyomott a latban a bosszú és a megtorlás, de legalább ilyen fontosak voltak a gazdasági és a szociális aspektusok, valamint a kisebbségek elűzéséből származó politikai és gazdasági haszon. Az utilitarista szempontok érvényesítése gyakran volt fő motivációs tényező a széles társadalmi konszenzussal végrehajtott és a náci Németországgal való kollaborálás megbosszulásával, a hitlerista magatartás, a »hűtlenség« megbüntetésével legitimált elűzetés-kitelepítés végrehajtása során. Ezt a célt szolgálták a térség államaiban kiadott, a tulajdonjog és a politikai jogok korlátozására, a birtok- és vagyonelkobzásra, sokszor az állampolgárságtól való megfosztásra is irányuló rendeletek, dekrétumok, amelyek a német lakosság egészét vagy egy részét érintették. A második világháború után a Szovjetunió érdekszférájába került kelet-közép- és délkelet-európai államokban nagy volumenben végrehajtott etnikai tisztogatások (telepítések, elűzetések, deportálások) jelentős mértékben hozzájárultak az ezen országokban 1945 és 1948 között lezajlott radikális gazdasági és társadalmi változásokhoz, átalakulásokhoz. Az etnikailag lényegében megtisztított kelet-közép- és délkelet-európai államokban a kényszerű népességmozgások gazdasági és szociális aspektusai, valamint azok következményei fontos momentumai voltak a formálódó átalakulásnak, és nagymértékben hozzájárultak a kommunista rendszerek uralomra jutásához és megerősödéséhez.”*
_____________
Kapcsolódó cikkek:
76 ezer magyart űztek el otthonából a magyar-csehszlovák lakosságcsere során
A lakosságcsere keretében áttelepítésre jelöltek névjegyzékei
* Kitaszítottság. A magyarországi németek sorsa a második világháborút követő években
ŠTEFAN ŠUTAJ-SÁPOS ARANKA: A magyar–csehszlovák lakosságcsere. Előzmények és következmények
Popély Árpád: Lakosságcsere és reszlovakizáció
Štefan Šutaj: Nútené presídlenie Maďarov do Čiech
Na juhu Slovenska máme zabudnutý holokaust
