Az űrbéli szeméthalász

Az űrbéli szeméthalászA japánokat már annyira zavarta az űrszemét, hogy kifogások keresése helyett megtalálták magát a kifogást: egy halászhálókat készítő céggel csináltattak egy hosszú, mágneses zsinórt.

Az első Föld körüli pályára állított műhold, a Szputnyik 1957-es fellövése óta, azaz közel 60 éve egyre csak sokasodó, akár 28 ezer km/h sebességgel keringő több mint 10 millió diribdarab (műholdak, rakétamaradványok és űreszközök leesett részei, azaz az űrszemét) felszámolására vagy legalábbis csökkentésére kitalálták, hogy a Kounotori (Gólya) nevű teherűrhajó, amelyik a Nemzetközi Űrállomásra szállít utánpótlást, egy 700 méter hosszú, alumíniumszálakból és acélhuzalból font „zsinórt” húzzon maga után. Ez a mágneses, elektrodinamikus „csáp” űrutazás közben úgy változtatja meg a környékén lévő nagyobb űrszemétdarabok pályáját, hogy azok így az atmoszférába tolódnak, ahol elégnek. A technológia működése a JAXA japán űrhivatal által készített koncepcióvideón 3 perc 20 másodperc után látható. (Forrás: hvg)

https://youtu.be/FhRiPot8DtE