Ma van a nyári napforduló napja (22:34), és eperhold is lesz

Ez a nap a csillagászati nyár kezdete. Ráadásul 68 éve nem volt (eperholdnak is nevezett júniusi) teliholdkor… Ugyan június 24-én, Szent Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló 20-án van, 22:34 perckor.Az eperhold is megér egy éjszakai sétát: 49 éve nem volt ilyen jelenség. Ma a Nap a szokásoshoz képest magasabban van, míg a Hold alacsonyabban, és így a levegő fénytörése, valamint a páratartalom kombinációja borostyánszínre változtatja Földünk kísérőjét. Az utolsó eperhold 1967. június 22-én volt látható, és aki ma lemarad róla, annak újabb 46 évet kell várnia, míg 2062. június 21-én ismét megpillanthatja. Mivel ennyi időt nem mindenkinek van alkalma kivárni, ezért azt javasoljuk, hogy tessék ma nagyon figyelni az égboltot.

Ma kezdődik csillagászati értelemben a nyár. Ezekben a napokban jár a Nap a legmagasabb – azaz a Földtől legtávolabbi – pályán, ilyenkor a leghosszabb (tájainkon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este 9:45 és hajnali 3:45 között van. Június 20. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány másodperccel, perccel.

A napfordulók idején a Nap irányt vált. Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről északra halad, utána pedig északról dél felé kezd mozogni, vagyis 2016 június 20-án 22:34 perckor megfordul, hogy megkezdje féléves vándorlását déli irányban. Nyári napforduló idején a Nap a Ráktérítő, míg téli napforduló alkalmával a Baktérítő fölött delel.

Érdekességként nézzék meg ezt a videót, ami az északi sarkkörtől északra készült a nyári napforduló idején. Ott nem a leghosszabb nappalt ünnepelhetik azon kevesek, akik arra járnak, hanem a soha véget nem érő nappalt (persze a soha túlzás, de minél északabbra vagyunk, annál több napig tart.) Télen ugyanez a jelenség a déli sarkkör térségében figyelhető meg. A domborzattól függően a sarkköröktől kb. 90 km távolságig még megtapasztalható a jelenség.