A Holdon és a Marson egy-egy kráter őrzi nevét • Kármán Tódor

Kármán Tódor átveszi a díjat J. F. Kennedy elnöktől45 esztendővel ezelőtt, 1963. május 5-én a németországi Aachenben elhunyt Kármán Tódor gépészmérnök, a szuperszonikus repülés atyja. A gyógyfürdőzés közben 82 éves korában meghalt tudóst 

az amerikai légierő Los Angelesbe szállította, és a hollywoodi Memorial temetőben helyezték örök nyugalomra.
Az apja, a kiváló pedagógus és művelődéspolitikus, Kármán Mór (1843–1915) által alapított Főgimnáziumban (ma Trefort utcai Gimnázium) érettségizett, majd a József Műegyetem hallgatója lett, ahol 1902-ben kapott gépészmérnöki oklevelet.

1906-ban a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjával Németországba, a göttingeni egyetemre került. Itt alkotta meg kihajlási, majd az áramlásba helyezett testek mögött fellépő örvénysor elméletét. (Ezt a jelenséget a tudomány Kármán-féle örvénysornak nevezi.)
1912-ben az aacheni Műegyetemen tanszékvezető professzorrá nevezték ki. Itteni munkáját félbeszakította az I. világháború. A háború alatt fejlesztette ki a világ első katonai helikopterét (PKZ helikopter) Petórczy Istvánnal és Zurovecz Vilmos repülőmérnökökkel.
A háború után visszatért Aachenbe, ahol 1930-ig dolgozott. Alapítója és vezetője volt az Aerodinamikai Intézetnek, amely rövid idő alatt a repüléstudomány kutatóközpontjává vált.
Közben Pasadenában (USA) előadásokat tartott, 1930-ban ide költözött, és a hangsebesség feletti repüléssel foglalkozott. 1936-ban rakétakutató csoportot alapított, amely 1944-ben Jet Propulsion Laboratory (sugárhajtás-laboratórium) néven önállósult. Itt fejlesztették ki az 1950-es évek elején az amerikai szárazföldi hadsereg első ballisztikus irányított rakétáját. Megoldotta a hangsebességen túli repülés műszaki problémáit, a rakétatechnika egyik úttörőjének tekintik.
1951-től a NATO Repülésügyi Kutató és Fejlesztő Intézetének (AGARD) volt az elnöke.
1963-ban kapta meg az Egyesült Államok elnökétől a legnagyobb amerikai tudományos kitüntetést, a Nemzeti Tudományos Érmet.
A szilárdságtan, a képlékenyalakítás, a kristályrács-szerkezet, a súrlódási áramlási ellenállás, a hőátadás és az áramlási ellenállás összefüggésének vizsgálatában általa feltárt törvényszerűségek ismerete mind-mind nélkülözhetetlenek az atomenergia békés célú felhasználásában.
A Holdon és a Marson egy-egy kráter őrzi nevét.

(Forrás: NatGeo, YouTube)
Fotó: Kármán Tódor átveszi a a legnagyobb amerikai tudományos kitüntetést J. F. Kennedytől (www.paks.info.hu)

(Visited 54 times, 1 visits today)
%d bloggers like this: