A mezopotámiai matematikai segédeszköz bevonul a modern oktatásba

A legrégibb ránk maradt babiloni matematikai emlékek a számolást megkönnyítő és meggyorsító táblázatok. Ezek között találunk szorzótáblákat, reciprok-, négyzet-, köb-, négyzetgyök- és köbgyöktáblázatokat.  Az osztást a szorzó- és a reciproktáblázatok együttes alkalmazásával végezték el. Például a 75 : 8 osztás kiszámítása úgy történt, hogy a reciproktáblázatból kikeresték 1/8 értékét (760+30 602) , és ennek a 75-szörösét kiolvasták a szorzótáblázatból (9+2260+303 600) . Ha a táblázatban nem találtak pontos értéket, akkor megelégedtek közelítő eredménnyel is. Bizonyos esetekben a közelítést igen nagy pontosságig tudták fokozni. Erre meglepő példa a 2 igen pontos közelítő értékének az ismerete.

A New Yorkban a Yale Egyetem babiloni gyűjteményében őriznek egy kőkorongot, amelyen a négyzet vízszintes átlójára írt szám: 1+2460+51 602+10 603≈1,4142122 , ami közismerten igen jó közelítés. A magyarázatot az adja meg, hogy a babiloni matematikusok, számolómesterek ismertek egy jó iterációs eljárást.

A Yale kutatói a kétezer éves eszközt annyira jónak tartják, hogy elhatározták: használni fogják az amerikai oktatásban. Mivel törékeny és érzékeny, a Yale 3D szkennelés és nyomtatás mellett döntött. A Babiloni Gyűjtemény 13 másik darabjával ugyanezt teszik. 

Már 1936-ban kiderült, hogy a babiloni geometriát csak azért becsültük le, mert nem tudtunk róla.

A híres babiloni gyűjtemény J. Pierpont Morgan amerikai vállalkozónak, bankárnak köszönhetően került Amerikába. Egyik megalapítója volt az US Steel acélipari vállalatnak. Támogatta Nikola Tesla kutatásait is. Hozzájárult a vasúti hálózat megépítéséhez, a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport alapítója, a White Star Line anyavállalatának (amely gyakorlatilag a Titanic tulajdonosa) főrészvényese is volt.