Ág Tibor (1928–2013) hagyatéka

Sándor János, Ág Tibor, Süttő Mónika és a koloni GyöngykoszorúTalán a legutolsó felvétel, amely készült róla. Évek óta nem állt már kamera elé betegsége miatt. Munkássága még élete során beépült kultúránkba, mindennapjaink része lett. Gyűjtéseit, feldolgozásait szólisták, zenekarok és kórusok tartják műsorukon. 

Ág Tibor 1928. április 13-án született Pozsonyban. Zenetudományi és bölcsészeti tanulmányait a pozsonyi Komenský Egyetemen végezte. Érdeklődése, kutatásai a népzenére, azaz népdal- és balladagyűjtésre irányultak. Első kéthetes néprajzi gyűjtőútját Takács András néptáncgyűjtővel tette meg 1951 december utolsó és január első hetében. Útjuk során Kodály Zoltán, Manga János és Arany László zoboralji népdalgyűjtő útját követték, kiegészítve Martossal. Takács András később így nyilatkozott erről az útjukról: „A megélt súlyos tapasztalatok, a háború, a kilakoltatások, a konfiskálások, a hontalanságba taszítás ellenére az egyszerű emberek szívélyesen fogadtak bennünket, és ez nagyon pozitív hatással volt mindkettőnk további szakmai életére.”- mondta egyik visszaemlékezésében. Ág Tibor 1953-tól szlovákiai magyar művészegyüttesek tagja, majd vezetője és tanára lett, Takács András pedig tánckoreográfus lett. 1952 húsvétján a kelet-szlovákiai Bodrog és Ung vidékén gyűjtötték az élő hagyománykincset. 1967-től a Csemadok Központi Bizottságának zenei szakelőadója volt. Csehszlovákia magyarlakta területein több ezer dallamot gyűjtött össze, amelyek többsége a Csemadok adattárában található.

Dalcsokor Ág Tibor Felsütött a nap sugára című gyűjteményéből. Előadja a Nagykéri Citerazenekar és a XV. Csengő Énekszó szereplői. 2013 májusa, Érsekújvár. Vezényel Balogh Csaba:

Rengeteg saját felgyűjtött zenei, de szöveges anyaga is van, amelyek arra várnak, hogy a dallammal egyeztessék azokat. Idős korában Nagymegyeren élt és alkotott, lelkesen dolgozza fel saját gyűjtéseit.
1968-ban – egy évvel megelőzve a magyarországi Röpülj páva… vetélkedőt – megszervezte a Tavaszi szél vizet áraszt… című országos méretű népdalvetélkedőt, mely mozgalom ma is él. Voltak olyan évek, amikor több mint 5000 énekes-szereplő aktivizálódott. Zenei közleményei és tanulmányai az Irodalmi Szemlében, a Hétben, a Népművelésben, a Néprajzi Közleményekben és önálló kötetekben jelentek meg.

Kodály Zoltán-Ág Tibor: Hat magyar népdal. Előadja a komáromi Eötvös Utcai Alapiskola Nagyok Kórusa:

Pályáját több rangos elismeréssel méltatták. Kodály-emlékérem (1982); Pro Probitate-díj (Szlovákia, 1998); Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díja (1997); Komárom város díszpolgára (1998); Pro Urbe, Nagymegyer (2001); A Szlovák Köztársaság Ľudovít Štúr-díja (2002); Posonium Irodalmi Életmű Díj (Szlovákia, 2000); Kóta Díj, Életmű kategória (Budapest, 2006); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2008); a Nagyszombati kerület Elnöki Díja (2008); Vass Lajos-emlékplakett (Komárom, 2009); Csodaszarvas Díj (Szlovákia, 2012). Idén februárban, Dunaszerdahelyen őt tüntették ki Harmónia Életmű Díjjal, melyet személyesen vett át.

A X. Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedő döntőjén 2015-ben Dunaszerdahelyen a másodszor odaítélt szakmai életműdíjnak számító Ág Tibor-díjat a koloni Knézl Süttő Mónika kapta:

Kutatásait a Szlovákiai Magyar Népművelési Intézetben Huszár László és csapata gondozza szeretettel. A XV. Csengő Énekszó kórusversenyen több átirata is felcsendült a gyerekkórusok ajkán, kérem, hallgassák őket szeretettel, tisztelettel adózva munkásságának, az általa teremtett értékeknek. 

Haraszti Mária

Fotó: Sándor János, Ág Tibor és Süttő Mónika a koloni Gyöngykoszorú karéjában • Bányi Renáta fotója (Zoborlaja.sk)

További hasonló témájú videók