PHARRAJIMOS • A cigány holokausztra emlékezünk

PharrajimosA Cigány Világszövetség 1972-es párizsi kongresszusának határozata alapján lett augusztus 2-a a cigány holokauszt nemzetközi emléknapja. Délben, egyperces csenddel emlékezik a világ a holokauszt roma áldozataira.

1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka számolták fel a auschwitz-birkenaui II/E. cigánytábort, kivégezve utolsó 3000 lakóját.  Egyik egykori táborlakó így emlékszik vissza az eseményekre: „Egyik éjjel a férfiak tábora több ezer ember kiabálására ébredt. Amint kiléptünk a barakkokból, láttuk, mi történt. A cigányok táborát fényszórók világították meg, a cigány férfiakat, nőket és gyerekeket az SS-ek sorba állították ötösével, hogy a krematóriumba vigyék őket. A szerencsétlenek minden erejükkel ellenálltak, olyan hangosan kiabáltak, hogy egész Birkenauban hallatszott. A dulakodás egész éjjel tartott, de reggelre a cigányok tábora már üres volt.”

PHARRAJIMOS (részlet a dokumentumfilmből) • Varga Ágota (forgatókönyv, rendezés) • MOKÉP – Pannónia, 2009. 54 perc, Operatőr: Markert Károly

A porajmosnak, pharrajimosnak már a XIX. század végétől megvannak az előzményei, több járvány terjedése miatt felelősnek tették meg a cigányokat. Az üldözést több módon valósították meg, például gettósításokkal próbálták a cigányokat bizonyos helyekhez kötni (többek között Ondód, Pankasz, Bicske, Pankota dokumentáltak) vagy például olyan rendeletekkel (1901 után) mely önkényes megállapítások alapján cigány gyermekeket Magyarországon kiszakított a családjukból, a cigányságot külföldre űzni (például 60000/1907 belügyi rendelet). A Horthy-korszakban a cigányok jogfosztása tovább fokozódott, mert helyi rendeletek is korlátozták a mozgásukat, illetve kitiltották őket a kereskedelemből.

1931-ben már országos rendelet tiltotta a megyehatáron kívüli iparűzést és a munkavégzéshez lovas szekér használatát. A roma holokauszt első közvetlen előzménye 1934-ben Endre László későbbi államtitkár követelése a romák koncentrációs táborba zárásáról és a férfiak sterilizálásól, 1938-tól pedig életbe lépett a romákat üldöző azon rendelet, mely szerint minden cigányt gyanús egyénnek kell tekinteni.

Az ezt követő években részint ez alapján több településen, például Esztergomban 1942-ben, zárt cigánytelep létesítéséről döntöttek a városatyák, amit csak a munkavégzés céljából hagyhattak el.

A magyarországi cigányságot sújtó porajmos története csak megközelítően dokumentálható. Annyi bizonyos, hogy Magyarország 1944. március 19-ei német megszállását követően jelentős mértékben ezekről a zárt cigánytelepekről kb. 30–70 000 romát, köztük gyerekeket, nőket és öregeket deportáltak a komáromi Csillagerődbe, majd onnan különböző koncentrációs táborokba. A porajmos során meghalt magyarországi cigányokról nem rendelkezünk pontos számadatokkal. Karsai László történész, a magyarországi holokauszt kutatója szerint kb. 5000-re tehető azon cigány honfitársaink száma, akiket 1944–45-ben etnikai hovatartozásuk miatt álorvosi kísérletekkel megkínoztak, megnyomorítottak, illetve akiket haláltáborokban gyilkoltak meg, vagy munkaszolgálaton haltak meg.

Rostás József roma aktivista: Dik I na Bistar! – Nézd és ne feledd!

Dik I na Bistar – Ande kado videovo le Rostás József-eske vorbi shaj shunen Romanes po Pharrajimos thaj po rassizmo, kon khatar o Ungro sar ek aktivisto las reso ande programura. (2014)

Utolsó tanúk egyike – a roma holokauszt túlélője, Forgács József „Bandi” 

A Zalaegerszegen élő Forgács József „Bandi” idézi fel a ternYpe és a Phiren Amenca szervezésében 2014-ben zajlott Dik I na Bistar jelszóval tartott lengyelországi egy hetes roma holokauszt megemlékezés-sorozaton a vészkorszakban gyermekként átélt és megtapasztalt borzalmakat, a bevagonírozását, a komáromi Csillag erődben és a mauthauseni koncentrációs táborban töltött hónapjait. A roma holokauszt-túlélő részt vett a magyarországi zarándokcsoporttal a krakkói és a birkenaui megemlékezésen. A megemlékezés-sorozaton Európa 20 országából ezer roma fiatal vett részt és hajtott fejet a vészkorszak áldozatainak emléke előtt. (A felvételt Galyas Gyula készítette.)

Brodt Erzsébet visszaemlékezései az auschwitzi cigánylágerről. (Auschwitz-rekviem)

Danyi Béla visszaemlékezései az auschwitzi cigánylágerről. (Auschwitz-rekviem)

Fahidi Éva az auschwitzi cigányláger megsemmisítéséről. (Auschwitz-rekviem)

Irodalom:

  • Karsai László: A cigánykérdés Magyarországon, 1919–1945 – Út a cigány Holocausthoz. Cserépfalvi Könyvkiadó, Budapest 1992. 197 old. ISBN 9637990895
  • Karsai László: Holokauszt. Pannonica, Budapest 2001. 426 old. ISBN 9639252255


  Ha értesülni szeretne róla, hogy milyen új videók kerülnek fel az oldalra
csatlakozzon a Televízió Facebook-oldalához!


A cikkek, illetve videók tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.
Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére.


...

Tags: ,


A bejegyzés trackback címe: https://www.televizio.sk/2015/08/pharrajimos-%e2%80%a2-a-cigany-holokausztra-emlekezunk/trackback/


Most itt van: Home // Esemény, Évforduló, Nagyvilág, Videók // PHARRAJIMOS • A cigány holokausztra emlékezünk




Ez is érdekelheti:


© Magyar Interaktív Televízió





© 2010 Magyar Interaktív Televízió. All rights reserved.
Edited by Microgramma