Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja!

Pünkösd A keresztény egyházak pünkösdkor a Szentlélek eljöveteléről emlékeznek meg. Mennybemenetele előtt Krisztus 40 napig tanított a tanítványok körében, és közben ígéretet tett, hogy követői nemsokára Szentlélekkel kereszteltetnek meg.
Ez az ígéret teljesedett be pünkösdkor. A tanítványok különböző nyelveken kezdtek el prédikálni, a hallgatóság pedig saját nyelvén értette őket. Jézus mennybemenetelét a húsvét utáni negyvenedik napon, áldozócsütörtökön, pünkösdöt az ötvenedik napon ünnepeljük. Maga a pünkösd kifejezés is a görög pentekosztész, azaz az ötvenedik szóból ered.

Galamb a templomban

A középkorban a Szentlélek eljövetelét kürtszóval, harsonával jelképezték. A Szentlélek szimbolikus megjelenítése maradt fenn századunk első feléig Csíkdelnén, ahol mise közben fehér galambokat eresztettek szabadon. Több régi búcsújáróhelyen búcsúnapot tartottak, például Radnán, Mátraverebélyen, Andocson és Csíksomlyón. A legtöbb kegyhelyen azonban elveszítette jelentőségét a pünkösdi búcsúnap. Egyedül a csíksomlyói búcsú játszik egyre kiemelkedőbb szerepet, sőt az elmúlt évtizedben a katolikus magyarság nemzeti búcsújáróhelyévé lépett elő.

A csíksomlyói búcsú azonban csak időpontjával kötődik pünkösd ünnepéhez, valójában egy történelmi eseményhez kapcsolódik: 1567-ben János Zsigmond unitárius hitre akarta kényszeríteni a hitükhöz ragaszkodó csíki székelyeket. A székelyek sikeresen megvédték vallásukat. Győzelmüket a somlyói Madonnának tulajdonítva minden év pünkösd szombatján megemlékeznek erről a győzelemről.

Mélyebb gyökerek

A jellegzetes pünkösdi szokások, mint a királyválasztás, a királynéjárás, a zöldágazás, májusfaállítás, a különböző pünkösdi játékok, mulatságok még kevésbé gyökereznek a keresztény hagyományokban. A legjellegzetesebb pünkösdi tradíciók Európa-szerte az ókori Róma tavaszi ünnepére, a Floriáliára vezethetők vissza. Közülük Magyarországon talán a pünkösdi királyválasztás a legismertebb. A pünkösdi királyság rövid dicsőséget jelölő fogalma olyan elterjedt volt már a múlt században is, hogy Ferenc József koronázását pünkösd vasárnapjáról egy nappal előbbre hozták.

Pünkösdi királyok

A pünkösdi király valóban rövid ideig „uralkodott”, egy naptól egy évig terjedhetett a hatalma. A Dunántúlon lovasversennyel nyerhette el a legügyesebb legény a királyi címet, hogy utána egy esztendőn keresztül minden ünnepségre, lakodalomra hivatalos legyen. Fogyasztását valamennyi kocsmában a község fizette, lovát, marháját a társai őrizték, apróbb vétségeiért pedig nem kapott testi fenyítést.

Zöld ág és virág

Pünkösdkor az egész országban szokás volt zöld ággal, gyümölcsfaággal, bodzával, pünkösdi rózsával díszíteni a templomot, a házat és az udvart. Dávodon azért tűztek bodzát az ablakba, hogy a boszorkányok elkerüljék a házat. Máshol csak az egyszerű díszítőkedv vagy az udvarlási szándék kifejezése ez a hagyomány. Szabadszálláson és még sok helyen ilyenkor állították fel a májusfát. A Zemplén megyei Pányokról a „fendijózás”, a pünkösdi zöldágjárás szokása maradt fenn. A lányok kivonultak az erdőbe, ahol gallyakat gyűjtöttek, majd a faluban összefogódzva, két lány kaput tartó keze alatt végigvonulva, a Bujj, bujj zöldág című dalt énekelve szétszórták az ágakat.

Forrás: STOP

További hasonló témájú videók