Miért is tanuljon a gyermek az anyanyelvén?

Molnár Csaba kisfilmjeAz anyanyelvi nevelés fontosságát minden kultúra, minden iskolarendszer elismeri. 

http://youtu.be/qn4toNolElA

Molnár Csaba kisfilmje még 2011-ben készült állami támogatással, az anyanyelvi oktatás fontosságát hangsúlyozza jeles személyiségeink példájának bemutatásával. 
A film az © Anyanyelvünkért Polgári Társulás megbízásából készült 2011-ben.
Zene: Anitek – Passion Brass (Anitek Instrumentals vol. 3, jamendo.com)

• • •
Tavalyi kezdeményezés volt a somorjai óriásplakát-akció, amelyről a Duna Televízió számolt be emígyen:

http://youtu.be/SIN3a67ZNeI

Már az óvodáskorú gyermek szülei előtt gyakran felvetődik a kérdés, hogy milyen nyelvű oktatási intézménybe írassák a gyermeküket. Magyar szülők is hajlamosak idegen nyelvű óvodába íratni a gyermeket, mert terjed a közhiedelem, hogy ott jobban megtanulja az állam nyelvét és esetleg majd „jobban érvényesül” az „életben”.
A saját kultúránk teljességét csak az anyanyelvi oktatásban szívhatjuk magunkba: ezt az államnyelvi oktatás nem tanítja, nem adja át: tudásunkat és ismereteinket egy másik kultúra határozza meg, a magunkét pedig úgy felejtjük el, hogy el se sajátítottuk. Nem lesz többé mire építeni, mit hagyományozni, fejleszteni, élvezni.

Az anyanyelv a gyermek első nyelve, ami a családjához, a legszorosabb emberi közösséghez köti. Az egészséges lelki környezet, a család nyelvi biztonsága a személyiség alakulására is kihat. Ismeretlen környezetben a kisgyermek nem tud kommunikálni, főleg ha nem is érti vagy csak kicsit érti a nyelvet. A nyelvi akadályok miatt a gyermek befelé fordulhat. Tisztában vagyunk azzal, hogy milyen nehézségek elé állítjuk a gyermeket, ha nem anyanyelvű intézetbe íratjuk? Mennyire szenvedhet lelkileg az a gyermek? Szorong és fél megszólalni, mert nem tudja kifejezni magát. 

Hogyan képes megtalálni a biztonságot az idegen nyelvű környezetben? Az anya hiányát azzal enyhíti, hogy felidézi annak szavait, gesztusait. Ha a pedagógus nem érti a gyermek nyelvét, akkor hogyan tud a gyermeknek segíteni, az hogyan tudja neki mondani, mit szeretne és mi bántja?

A gyermek is az anyanyelvén játszik és gondolkodik, mint ahogy mi felnőttek is az anyanyelvünkön sírunk, vagy éppen álmodunk! Minden gyermeknek olyan intézményben a helye, amilyen nyelven a szüleivel beszél otthon. Ahhoz, hogy a gyermeknek önbizalma, saját véleménye, önálló döntése legyen, nagyon is fontos, hogy olyan nyelven tanuljon, amit meg is ért! 

A gyermeket az óvodába azért vigyük, hogy a képességeit, készségeit fejlesszék, felkészítsék az iskolára, megszilárdítsák benne anyanyelvi ismereteit, bővítsék szókincsét. 
Az a gyermek, aki szívesen beszél az anyanyelvén, mert azt érti és szereti, az felnőtt korában is ápolni, szeretni, becsülni fogja, mert általa nyílik ki számára a világ, az ismeretek kapuja!

Ráadásul (Hangácsi István után szabadon) a  magyar óvoda és iskola nemcsak az anyanyelvi oktatásról szól, hanem:
– a magyar közösség demográfiai újratermelődéséről;
– a magyar pedagógusok, szakemberek megélhetéséről;
– a magyar kultúra fenntartásáról;
– a magyar közösség összetartásáról;
– a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésről.

Az az ember lesz sikeres, akinek az anyanyelv alapjaira építő megfelelő, gyarapodó tudása, kellő önbizalma van, és örömet talál a munkájában.