Marosi Julcsi emlékére

Marosi Júlia

„Az ének a legszebben kimondott, belülről fakadó szó, a legemelkedettebben formált lelki szépség. Ha énekelsz, nemcsak a hangod formálod, hanem a lelkedet is, s azét is, aki hallgatja.”

A 2014. december 25-én elhunyt Csoóri Sándorné Marosi Julianna, gyűjtő, népdalénekes, írónő és néprajzkutató búcsúztatása 2015. január 24-én, délelőtt 11 órakor lesz az ürömi temetőben.
Akik tisztelték és szerették, áldozzanak emlékének egy néma percet ezen a napon.
Marosi Julcsi a mi táboraink és ifjúsági klubjaink gyakori vendége volt (Budai Ilonkával együtt). Sok művészt segített útjára tanításával, és azzal az alázattal nyúlt a dalokhoz, amiket ő is tanítómestereitől tanult. Számos gyűjtést hagyott az utókorra, tematikus vallási, illetve katonadalokat tartalmazó hangzóanyagai pedig a Kárpát-medence népdalkincséből szép számmal válogatnak az Énekörökségünk sorozatban.

Életét a népi kultúrának és családjának szentelte. Csoóri Sándorné Marosi Júlia ürömi népdalénekest 2001-ben Életfa Díjjal tüntették ki. Akik ismerték, azoknak a szívében minden kitüntetésnél kitüntetettebb helyen őrződik meg emléke.

Csoóri Sándor Nagy László halálára írt, megzenésített versét tudom csak emlékezve előhalászni, mert egyelőre nem találtam tőle semmit, amit a világháló őrizne. 

Énekel és gitározik: G. Nagy Ilián
Hegedül: ifj. Csoóri Sándor

Szerepelt a Levél anyáinknak című 45 perces magyar dokumentumfilmben, amely lírai önvallomások összessége az anya-gyermek kapcsolatról, e kapcsolat különféle megnyilvánulásairól, a példaadásról, az önmegvalósításról, az áldozatvállalásról – egyszóval a szeretetről. A beszélgetéseket művészi produkciókkal tarkították a rendezők, Czigány Zoltán és Babos Tamás (1998).

Közreműködött: ifj. Csoóri Sándor, Gyurkovics Zsuzsa, Maczkó Mária, Maczkó Mihályné, Marosi Júlia, Pertis Szabolcs, Zakariás Anikó.