Szelleme ma is itt lebeg (Shakespeare 450)

„Az öröm leghívebb szószólója: a csend. Alig volnék boldog, ha volna rá szavam.” (Shakespeare: Sok hűhó semmiért. Mészöly Dezső fordítása)1564-ben valószínűleg ezen a napon született William Shakespeare. Művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban is fellelhetők. Eredetiben töbebk közt a British Library Online-ban olvashatók.

Walking Tour Guide Shakespeare’s Globe Theatre London; All The World’s A Stage:

http://youtu.be/m3VGa6Fp3zI

Horrible Histories: the history of Shakespeare’s Globe:

 
______________________

Szonettek

 I.

A gyönyörűt szaporítani vágyunk,

Hogy így örökké rózsáljon a Szép,

S emlékét, ha hull érettebb virágunk,

Őrizhesse a zsenge ivadék:

De te, saját fényszemed rabja, rőzsét

Lángodra tápnak: önmagad dobod,

Ínségbe fojtva, ami csupa bőség

Mézed ürme, te, önnön gyilkosod.

Te, aki a világ friss dísze vagy

S a víg tavasz előtt még csak herold,

Bimbódba temeted tartalmadat

S, édes vadóc, fukaron tékozolsz.

Szánj meg; szűnj külső jusst habzsolni: másképp

Megeszitek, a sír s te, a világét.

(Szabó Lőrinc fordítása)