30 éve halt meg Gyurcsó István

Gyurcsó István (1915–1984). Fotó © Görföl JenőGyurcsó István: Gyerekkor – elmondja Čulák Nikolett.https://vimeo.com/82512007
Versmondás II. kategória a VIII. Kulcsár Tibor Vers- és Prózamondó Versenyen. A versenyt hagyományosan a pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium rendezi. 

Gyurcsó István: A Sajó-völgy üzenete. A verset elmondja: Haraszti Mária.
(A háttérben Krasznahorka vára. 2012. március 4-én délután, nem egészen egy héttel a tűzvész előtt.)

Gyurcsó István 

Született 1915. január 27-én Garamkövesden. Meghalt 1984. március 16-án Dunaszerdahelyen.

Életútja:
1949-ig munkás, első verseinek sikere után csak irodalommal foglalkozott. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége – Csemadok Központi Bizottságának színházi szakelőadója és népművelési szakdolgozója (1952-1969), a népművészeti osztály vezetője (1969-1974), a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Központi Énekkarának titkára (1974-től nyugdíjaztatásáig), Csehszlovákiai Írószövetség Magyar Szekciója titkára (1969–1970). A Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, Népes névadója.
Munkásként lett költő, első versei az Új Szóban és a Fáklyában jelentek meg (1949). Pályája mozgalmi versekkel, közéleti lírával indult (Anyám mosolyog, 1955, Termő időben, 1960). Műveinek témája a kisebbségi sors, az újjáépítés társadalmi eseményei, későbbi versei is a hűségről, a közösség összetartó erejéről és a magyarság megmaradásának esélyéről szóltak. Munkái gyakran pedagógiai célzatú publicisztikus költemények voltak, amelyek a társadalomban megjelent erkölcsi válságra és az elidegenedésre is felhívták a figyelmet. Bejárta a Felvidéket, hogy a Hegyeken-völgyeken című (1961) szlovákiai útinaplójában több mint száz településen gyűjtött élményeit összegezze. Számadás című elbeszélő költeményével elnyerte a Fáklya folyóirat irodalmi pályázatának díját. Gyermekverseket, néprajzi dolgozatokat, színikritikákat is közölt, a csehszlovákiai magyarság egyik különös hangú, jelentős kismestere volt.
Elmúlt negyven éves, amikor első verseskötetét (Anyám mosolyog, 1955) kiadták. Fábry Zoltán Gyurcsó István lírájának érdemét főként abban látta, hogy versbe foglalta a szlovákiai magyarság fájdalmait, a kisebbség sorsát. Ezzel a témával a költő újabb kötetében (Percmutatók, 1968) is találkozunk: “Egyedül te, a proletár utókor, de bírj is joggal. / Egy nemzet él itt! – mondják. Mit mondjak én? / Még mi is élünk! / Hová tartozunk, kinek a gondja most nemzeti létünk? ” (Mennyi lehetőség). A népköltészetben és Petőfi líráján nevelkedett.

Emlékezet:
Dunaszerdahelyen hunyt el, Garamkövesden nyugszik. Tiszteletére a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya Gyurcsó István Közművelődési Díjat alapított 1997-ben (a szlovákiai magyar közművelődésben kifejtett tevékenységért), majd a Csemadok Országos Elnöksége 2013-ban. Emlékére Garamkövesd önkormányzata Gyurcsó István-emléknapot és Gyurcsó István Szavalóversenyt (1995-től, évente) rendez, valamint mellszobrát is felállította. A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Gyurcsó István Alapítvány által alapított Gyurcsó István-ösztöndíjat 1995-től folyamatosan adják át. Nevét vette fel a szlovákiai magyar kiadás támogatásával is foglalkozó dunaszerdahelyi Gyurcsó István Alapítvány (1992-től) majd fokozatosan az alapítvány jogutódjai (jelenleg a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet).

Főbb művei:
• Anyám mosolyog. Versek. 1947–1954. (Bratislava, 1955)
• Termő időben. Versek. (Bratislava, 1960)
• Hegyeken-völgyeken. Útinapló. (Bratislava-Budapest, 1961)
• Nyugtalan ének. Versek. Illusztrálta Andrássi Tibor. (Bratislava, 1984)
• Percmutatók. Versek. Illusztrálta Szabó Gyula. (Versbarátok köre. 15. Bratislava– Budapest, 1968)
• Csigaháton. Gyermekversek. Illusztrálta  Varga Lajos. (Bratislava– Budapest, 1977) Tükördarabok. Versek. (Pozsony–Budapest, 1983)
• Mélység és magasság. Versek. (Csehszlovákiai magyar írók. Bratislava– Budapest, 1985)
• Nem voltunk rosszak. Váogatott versek. Válogatta, összeállította Kulcsár Ferenc, az utószót írta Turczel Lajos. (Dunaszerdahely, 1995)

hangfelvétel 1958 novemberében készült Berzétekőrösön. (Forrás: Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet archívuma.)

Fotó: Görföl Jenő (Szlovákiai Magyar Adatbank)

 
(Visited 67 times, 1 visits today)

További hasonló témájú videók

%d bloggers like this: