A vihar a Tátra felől támad, hat körül csap le Budapestre

A vihar a Tátra felől támad, hat körül csap le BudapestreA vihar éjjel ért oda… Több mint hússzor vonultak ki az éjszaka folyamán a budapesti tűzoltók a károk miatt. A XIX. kerületben családi házra dőlt egy 8-10 méteres fenyőfa, a VII. kerületben egy épület tetejéről 80-100 négyzetméteren a szél letépte a bádoglemezt, a XIII. kerületben autóra dőlt egy fa, és egy biciklistára zuhant egy hirdetőtábla. Keszthelyen a viharos szél rádöntött egy fát egy autóra, melyben benne ült a tulajdonosa.

A kalendáriumokban olvasható rigmusok is erre figyelmeztetnek:

Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!

 

»Május 12-13-14.:
Pongrác, Szervác, Bonifác a „fagyosszentek”. Szent Pongrác és Szent Bonifác ókeresztény vértanúk voltak (304-ben), Szent Szervác püspök, hitvalló volt (360 k.).
Évszázados megfigyelés és tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás május közepe felé hirtelen hidegre fordulhat.
Az igazi fagyosszentek elõhírnöke május 12-e, Pongrác napja, ezért errõl a napról ez olvasható a német paraszti naptárakban:
„Ha Pongrác napján fagy, bizony a kert ramaty.”
Igaz, Pongrác becsületének megmentése végett azt is tartja a néphit, hogy:
„”Ha Pongrác napján szép az idő, az ősz gazdag terméssel rukkol elő.”
Pongrácot azonban együtt szidják a másik két fagyosszenttel, mégpedig azért, mert a hideggel együtt többnyire kiadós esőt is zúdítanak földekre és kertekre. Hármuk közül a néphit szerint mégis leginkább Pongrác és Szervác a két „szőlőgyilkos”, akik hideg leheletükkel elpusztítják mindazt, amit a tavasz addig a mezõgazdaságnak adott. Szervácról az a mondás járja, hogy: „A hideg keleti széllel már sok virágra lehelt halálos csókot.”
Érdekes viszont, hogy a német gazdák Szervác napja után többnyire már nem számítanak fagyveszélyre:
Szervác előtt nincs még nyár, utána meg fagytól félni kár” – tartja a néphit.
Bonifácot ritkán említik a másik két fagyosszent nélkül.

Május 25:  Orbán napja.
Szent Orbán a szőlőtermesztők, kádárok, kocsmárosok patrónusa. A néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és ezen a napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.
Szent Orbán a római katolikus egyház által szentté avatott személy. A szőlő- és borkultúrával kapcsolatos csoportok (kádárok, kocsmárosok, vincellérek…), szőlős falvak és a szőlőhegyek birtokosai kultikus tiszteletben részesítették a szőlőhegy védelméért, a szerencse és bő termés biztosításáért. A szőlőhegyi védőszentek szerteágazó kultuszának tárgyi emlékei (pl. szőlőhegyi kápolnák, szőlőhegyi védőszentek fa- és kőszobrai, kegytárgyak, használati eszközök) a XVIII. sz.-ból, az ellenreformáció utáni időkből maradtak fenn a római katolikus lakosság körében. Kultusza a XVII–XIX. sz.-ban virágzott. (Ny-Dunántúl, Kis-Kárpátok vidéke, Nógrád megye, Alföld). Jelképei: pápai öltözék, arany kehely, szőlőfürt. Kápolnájánál szőlőhegyi búcsúkat tartottak, képét szőlősajtóra, hordófenékre faragták.« (Forrás: csaladinet.hu)

Az Ipoly mentén a néphagyomány az ezután következő Zsófia-naptól is fagyot várt.

 

Weöres Sándor: 

Fagyos szentek

Baljós tavasz! Virágtalan
fa-vázakon száraz hideg.
Bozótokban bozontosan
ólálkodó kísértetek.
Mindent bevon a dermedés
zománca. Kel félénk zene
a máz alól, a csüggedés,
virágtalanság üteme.

 

Petőfi Sándor: Orbán

(Pest, 1845. febr-márc.)

 
 Komor, mogorva férfiú
Volt Orbán
Bár oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
De hisz mogorva ép azért
Volt Orbán,
Mert oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
 
Oka egyébiránt maga
Volt Orbán,
Hogy oly vidám hajnal pirult
Az orrán.
Temérdek borfélét ivott
Meg Orbán,
Vidám hajnal azért
pirult
Az orrán.

További hasonló témájú videók