A húsvéti történet

A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanúsítván, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival, és ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a […]

Húsvét a galántai múzeumban • AJÁNLÓ

Hosszú idő után újra rendezhetünk családi programokat és ennek mi mérhetetlenül örülünk. Közeledik a legnagyobb tavaszi ünnepünk, ezért tematikus családi nappal készülünk Húsvét a múzeumban címmel. Április 2-án délután 13:00 és 17:00 között szeretettel várunk kicsiket és nagyokat a Galántai Honismereti Múzeumba alkotni, illetve a kézművesek utcájába, állatsimogatóba és tárlatvezetésre.  A múzeum udvarán Galánta környéki kézművesek mutatják be […]

A húsvét története

A húsvét, az „ünnepek ünnepe” a keresztények legnagyobb és legrégebbi ünnepe. Kezdetben a zsidókkal együtt Niszan hónap 14-15-én ünnepelték. A zsidók húsvétja mozgó ünnep volt, azaz a holdévet követő naptár miatt a hét bármely napjára eshetett. Ezt az őskeresztények is átvették, annak ellenére, hogy a polgári életben a napévet követő naptárt használták.  

A húsvét története

Ebben a videóban a „Tökéletlen Történelem” sorozatból a húsvét történetét mutatjuk be Nektek! Mióta létezik ez az ünnep? Miért kapcsolódik hozzá a nyuszi és a tojás? Van-e köze az ünnepnek a tavaszi napéjegyenlőséghez, és ha igen, mi? Miért locsolják meg ilyenkor a fiúk a lányokat?

Húsvéti asztalra

Apai nagyanyám szokta készíteni. A sárgatúró eredetileg főként a görögkatolikus vidékeken ismert. Ezeken a vidékeken annyira elterjedt, hogy akár a római katolikus vallásúak is elkészítették (és készítik a mai napig), a húsvéti vallási szokások jegyében.

Tavasz Bujákon (1958)

Buják csodás palóc utcácskáiban, népviseletben játszódik ez az 1958-ban készült film, helyi tehetségekkel és ügyes segédszereplőkkel. Mihá Laci, Opolcsik Feri, Madrász Jani, Fintor Ila, Babut Piri és a többiek élethűen elevenítik meg a falu múltbeni életét.