Nagyítás – a színek
A színekhez különféle jelentéstartalmak kapcsolódhatnak, pl. az egyiptomiak falfestményein minden szereplőnek megvolt a maga jellegzetes színe: a fáraót vörösre, a sémitákat sárgára, az etiópiaiakat feketésbarnára festették, a férfiakat sötétebb, a nőket világosabb színűre; az élénk harsány zöld az ifjúság, a telített kék a tudás, az erőteljes sárga pedig a gazdagság jelképe volt. A buddhizmusban a sárga a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe…
Persze a színek szerepe a mai ember életében más, mint néhány száz éve: egyszerűen azért, mert a festékek gyártása ma már lehetővé teszi, hogy viszonylag olcsón átszínezzünk bármit. A festékgyártás a múltban csak azokból az anyagokból indulhatott ki, amelyeket a természetben megtaláltak és felhasználásukkal festékeket tudtak előállítani. Ezek a festékanyagok sokszor csillagászati árban voltak kaphatóak: pl. bíbor színt a bíborcsigából tudtak kivonni, a kék festéket pedig a lapis lazuli féldrágakőből készítettek. (Egyes források szerint pl. Rembrandt képein emiatt nincsenek élénk kék színek.)
A szín tudományos vizsgálata Sir Isaac Newton 1666-ban kezdett kísérleteivel indult, amikor is a Napból érkező fényt egy prizmával felbontotta majd újraegyesítette. A létrejövő képet spektrumnak (latinul spectrum – képzet), színképnek nevezte el, benne megjelent a szivárvány teljes színskálája. Newton a fényt zenei hangoknak és a bolygóknak is megfeleltette…
Mindenhol színek vesznek körül bennünket, és hatnak ránk. Az ember szabad szemmel legalább 2000 különböző árnyalatot képes érzékelni.
A Macro Room videójában a felnagyított színekkel játszik…
