Cizre üzenete
Háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt feljelentést tett a török elnök és más török tisztségviselők ellen két hamburgi ügyvéd. Elsősorban a kurdok lakta területeken, Cizre városában zajlott katonai műveletekre hivatkozva támadják Recep Tayyip Erdoğant.
Ulla Jelpke, a Baloldal frakciójának belügyi szóvivője, egyik képviselőjük, Andrej Hunko, valamint Konstantin Wecker énekes is az aláírók között van, számos más politikus, művész és közéleti személyiség mellett.
A feljelentés alapján a tavaly ősszel kihirdetett szükségállapot idején 21 civilt öltek meg Cizrében, a három hónapos kijárási tilalom idején pedig legkevesebb 178-an vesztették életüket. A Kurdish Daily News ennél jóval több áldozatról tudósít. A független International Crisis Group szervezet szerint 2015 júliusa és 2016 áprilisa közt 1 262 embert öltek meg, közülük legalább 250 civil áldozat volt.
Emberi jogi szervezetek szerint a török katonai beavatkozás Cizrében olyan pusztítást végzett, mint amilyen a polgárháború sújtotta Szíria városaiban tapasztalható.
Az év elején 90 török egyetem több mint 1200 oktatója tiltakozott a pusztítás ellen.
Nyilvánosságra kerültek olyan felvételek is, amelyeken jól kivehető, hogy a török hadsereg katonái fehér zászlók védelmét kereső, halottait szállító civileket lő. Készítőjük Refik Tekin nemzetközi díjakkal rendelkező török operatőr, az IMC TV munkatársa. Őt lábon lőtték; kilenc embert megsebesítettek és kettőt megöltek az incidens során.
Az alábbi videókat csak 18 éven felüliek és erős idegzetűek nézzék meg.
A második videóban már az operatőr és a sebesültek mentéséről láthatók képsorok:
A civil lakosság elleni visszaélésekről a magyar és a szlovák sajtó nem vagy alig számolt be.
Fotó: Kurdish Daily News
KAPCSOLÓDÓ:
Emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt számos per folyik szerte a világban, Idén MÁJUSBAN életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte Hissene Habré volt csádi elnök-diktátort egy dakari különbíróság. Habrét, akit gúnynevén „Afrika Pinochetjének” hívtak, kínzásokban és szexuális erőszakban is bűnösnek találta az ügyében eljáró bíróság. A volt elnököt egy speciális testület vizsgálatai szerint közvetlen felelősség terheli 40 ezer ember, főként politikai ellenfelei haláláért és százezrek szisztematikus megkínzásáért. Habré nyolc évig, 1982–1990 között volt hatalmon, mígnem a jelenlegi csádi elnök puccsal eltávolította. Szenegálba menekült, ahol több mint két évtizedig kényelemben és nyugalomban élt, de hosszú évek jogi csatározása nyomán mégis sikerült bíróság elé állítani. Az eljárás Szenegál fővárosában, Dakarban folyt, az úgynevezett Különleges Afrikai Törvényszék előtt, amelyet az Afrikai Unió és Szenegál között létrejött megállapodás alapján hoztak létre, hogy kifejezetten Habré felett ítélkezzen.
MÁRCIUSBAN az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és negyvenéves börtönbüntetésre ítélte Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT). A testület a súlyos ítéletet az 1992–1995 közötti, közel százezer halálos áldozatot követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt szabta ki. Az NT elnöklő bírája, O-Gon Kvon által ismertetett ítélet szerint Karadžić felelős az 1995. júliusi srebrenicai népirtásért, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.
„A boszniai Szerb Köztársaság elnökeként és a hadsereg legfőbb parancsnokaként a vádlott volt az egyetlen személy, akinek módjában lett volna megakadályozni a boszniai muszlim férfiak meggyilkolását” – hangsúlyozta a bíró. Hozzátette, Karadžić ehelyett maga rendelte el a fogva tartott boszniai muszlimok elszállítását és megölését, miután a szerb erők elfoglalták az ENSZ védett övezetének számító települést.
