Sikerrel startolt a Cygnus teherűrhajó

Cygnus Orbital ATK OA-6 on a ULA Atlas V Rocket launches from Pad 41 at Cape Canaveral Air Force Station (CCAFS).Ma éjszaka az Orbital ATK Cygnus űrhajó elindult az ISS űrállomás felé. 3,4 tonna hasznos terhet szállít, főleg tudományos berendezéseket. Szombaton kora reggel érkezik a Nemzetközi Űrállomáshoz.

A Cygnus mostani, OA-6 jelzésű, a számozás ellenére csak az ötödik szolgálatszerű repülése a floridai Cape Canaveral bázis 41-es starthelyén kezdődött március 23-án, magyar idő szerint 4:05-kor. A United Launch Alliance által biztosított Atlas-5 hordozórakéta hasznos terhe, a teherűrhajó Rick Husband, a 2003-ban szerencsétlenül járt Columbia űrrepülőgép (STS-107) parancsnokának nevét kapta. Az előző Cygnus teherűrhajó (OA-4, S.S. Deke Slayton II) összesen 72 napot töltött a Nemzetközi Űrállomásnál (ISS), mintegy 3,2 tonna rakományt juttatva fel oda, és közel 1,4 tonna hulladékot szállítva el onnan. Az amerikai űrhivatal, a NASA megbízásából az Orbital ATK most is hasonló feladatot hajt végre. A Cygnus következő startja (AO-5) pedig a tervek szerint már a cég saját, megújított Antares hordozórakétáját használja majd, a Wallops-szigetről.

A Cygnus teherűrhajó előkészítése a startra és animációk az ISS-hez való megérkezésről. Aki nyilatkozik: Dan Tani korábbi NASA űrhajós, aki most a teherűrhajót gyártó Orbital ATK magáncég vezető munkatársa. (Videó: NASA KSC)

A Föld körül keringő űrállomás, mint a súlytalanság körülményeit biztosító különleges kutatólaboratórium gördülékeny működtetéséhez, az idő legnagyobb részében hat főből álló személyzet életfeltételeinek biztosításához rendszeres utánpótlásra van szükség. Az erre a célra használt teherűrhajó-típusok egyike a Cygnus. Az OA-6 repülés során három napba telik, míg az űrhajó eljut az ISS közelébe, ahol a robotkar segítségével befogják és a komplexumhoz csatlakoztatják az űrhajósok, Tim Kopra vezetésével. Az esemény időpontja várhatóan március 26-án 11:40 körül érkezik el.

A felfelé szállított teher csomagolással együtt kb. 3,4 tonna, anélkül számítva 3,28 tonna. Ezen belül az űrhajósok számára élelmiszer és egyéb ellátmány, az ISS-hez alkatrészek, számítógépes eszközök, az űrséták végrehajtásához szükséges eszközök, valamint tudományos (főleg orvosi, biológiai, fizikai) kísérleti berendezések és minták kaptak helyet a fedélzeten.

Az előző Cygnus (OA-4) az űrállomásnál. (Kép: NASA / Scott Kelly)

Az előzetesen a legnagyobb nyilvánosságot kapott kísérletet nem is az ISS-en, hanem később, a Cygnus május közepére tervezett leválása után tervezik, még mielőtt a hulladékkal megrakodott, elhasznált teherűrhajó belépne a sűrű légkörbe és megsemmisülne. Ez a SAFFIRE-1 (Spacecraft Fire Experiment-1), amely arra keresi a választ, hogyan terjed a tűz az űrhajón a súlytalanságban, konvekciós áramlás hiányában. Vagyis a Cygnus belsejében szándékosan egy viszonylag „nagy” kiterjedésű tüzet idéznek majd elő ellenőrzött körülmények között, és a hatását videón rögzítik. Bár maga a „gyújtogatós” kísérlet csak mintegy egy órán át tart, az űreszköz még 8 napig pályán marad, hogy a keletkezett 10 GB méretű videóanyagot teljes egészében le tudják majd sugározni a Földre.

Tűzzel kapcsolatos kísérleteket természetesen korábban is végeztek űrhajókon, de csak igen kis (legfeljebb kb. 10 cm-es) mintákon és szigorú biztonsági előírások mellett, hiszen az űrhajósok életét nem szeretnék veszélyeztetni. Az ember nélkül repülő, már amúgy is a tervezett megsemmisülés előtt álló teherűrhajóval ilyen aggályok nem merülnek fel. A NASA az év végéig bezárólag, ezen és a következő két Cygnus űrhajón is végez kísérleteket a SAFFIRE sorozat keretében. Most és a harmadik alkalommal egy 40 cm × 94 cm-es eszközt használnak. A következő Cygnus fedélzetén, a SAFFIRE-2 kísérletben pedig kilenc különálló, 5 cm × 25 cm-es mintát alkalmaznak majd.

Az ISS-től való eltávolodás után apró műholdakat (CubeSatokat) is önálló pályára bocsátanak a Cygnus teherűrhajóról. A légkörbe lépést és az űreszköz feldarabolódás körülményei pedig ugyancsak igyekeznek majd rögzíteni a Cygnus belsejéből. A REBR (Re-entry Breakup Recorder) a nyomás, a hőmérséklet és a gyorsulás értékeit méri. Úgy tervezték, hogy túlélje a zuhanást, és a Csendes-óceánon landolva, kereskedelmi távközlési műholdak közvetítésével juttassa el az adatokat az irányítókhoz.

Az ISS fedélzetén folyó mindennapi élet ezen az oldalon látható élőben.

Kép és videó: NASA

További hasonló témájú videók