Jubilánsokat köszöntöttek Bényben

Jubilánsok köszöntése Bény községben 2015. december 12-én. Vavreczky József pillanatképei a rendezvényről.

A bényi premontrei templom magyar vitézei

Az Esztergommal szemközti Párkánytól negyedórányi autóút északnak, és máris Bényben vagyunk. A Garam jobb partján, szelíd lapályon fekvő község története az ókortól fogva ismert: egy nagyobb római erőd maradványain kívül feljegyzés tudósít arról, hogy a Kr. utáni 173. esztendőben, a kvádok elleni hadjárat szünetében itt vetette papírra Elmélkedéseinek első részét Marcus Aurelius. A honfoglaláskor magyar törzsekkel népesült be, majd – a hagyomány szerint – Szent István király nem sokkal az 1000. év után Hont lovag fiának, Bénynek (Byn) adományozta, tőle származik a falu neve. Tény, hogy egészen a XV. század végéig a Hont-Pázmány nemzetség ivadékai birtokolták a települést, s ők alapították családi egyházukként 1217 előtt – Szűz Mária tiszteletére és a premontrei barátok számára – a község híres monostortemplomát. Az (Ipoly)sági konvent 1273-ban kelt oklevele említi Omodé fia István mester nevét, a rendtörténet őt tekinti a bényi prépostság alapítójának. 1495-ben a temesi gróf birtoka volt Bény, majd a Balassák és a Pálffyak tulajdonába került. Sokat szenvedett a török időkben, a kuruc–labanc háborúk alatt, aztán 1849-ben is megsanyargatták. Trianon után a cseh hatóság morva telepeseknek osztott ki 1400 hold földet a falu határában, de Bény (szlovákul: Bíňa) másfél ezernyi lakójának 95 százaléka ma is magyar…

(A bényi iskolát a legutóbbi hírek szerint a magyarlakta falu önkormányzata önként likvidálta.)