Katalin, Kata, Katica, Katinka

Nagy Katalin cárnőKacus, Katalinka, Kati, Katika, Katka, Kató, Katóka, Katuci, Katus, Katuska, Katya, Kátya, Kiskata, Kiskati, Kiskató, Tinka… A név jelentése bizonytalan. Elterjedt nézet szerint a görög katharosz szóból származik, és a jelentése: (mindig) tiszta. Mások szerint a görög Aeikatherine jelentése: nyilazó, biztosan célzó. A magyarba feltehetőleg a német Katharina vagy a latin Catharina forma közvetítésével került. Magyarországon a Katalin az Árpád-kor, illetve a keresztes hadjáratok óta a legnépszerűbb nevek közé tartozik. Viselte a nevet cárnő (a képen: Nagy Katalin), hercegnő… Köszöntse a Katalinokat egy tréfás szerzemény, meg egy ballada az „ukrán Petőfi” tollából.

Tarasz Sevcsenko: Hej, Kata, hej, szép Katica

Hej, Kata, hej, szép Katica
Háza – palotája!
Három zaporogi kozák 
Áll a kapujába.
Mezítlábas Simon,
Mezítelen Jankó,
A harmadik híres legény,
Iván Jarosenko.
– Bejártuk mi Polóniát
És egész Ukrajnát –
Hej, Kata, hej, szép Katica!
Nem láttunk olyan lányt.
– Egyik mondja: – Testvér,
Hogyha gazdag lennék,
Aranyam mind nekiadnám,
Csak egyetlen egy óráig
Katával lehetnék.
– Másik mondja: – Testvér,
Ha nagy, erős lennék,
Minden erőm beleadnám,
Csak egyetlen egy óráig
Katával lehetnék.
– Harmadik megszólal:
– Mindent megszereznék,
S a világot odaadnám,
Csak egyetlen egy óráig
Katával lehetnék. –
Kata gondolkozott
Sokáig magában:
– Van nekem egy édes bátyám,
Senyved rabigában,
Krímben, tatár vasbilincsben.
Ki meghozza nékem,
Zaporogi kozákok közt
Az legyen a férjem. –
Lovakat nyergeltek,
Útra kerekedtek.
– Hej, Kata, hej, szép Katica! –
Bátyjáért eredtek.
A Dnyeperbe bukott egyik,
Mély sír hűvösébe,
Másikat Kozlovban
Húzták karó-végre.
A harmadik, Iván,
Hétszer kelt birokra –
Tatár rabságból,
Bahcsiszerájból
A lány bátyját hozza.
Reggel ajtók csikordultak,
Nép tódul a házba:
– Hej, Kata, hej, szép Katica,
Tekints a bátyádra!-
Vígan nézegetett,
Pillantott, nevetett:
– Nem bátyám ez, de kedvesem!
Csak tréfáltam veled! –
– Hej, Kata, becsaptál! –
Lányfej hullt a porba,
Szökkent a habos vér –
– Gonosz házba gonosz a sors!
Ne haragudj, testvér! –
– Jobb lesz nekünk most már
Odakinn a pusztán… –
Vágtatott két kozák
Egy hangot se szólva,
Csak a szél süvített,
Nyomukat beszórta.
Hej, Kata, hej, szép Katica! –
Rádobták a földet
S a két híres zaporogi
Nem szólt róla többet.

Kosz-Aral 1848

(Weöres Sándor fordítása)

• • •

Weöres Sándor: Szózat Katitzához a férfiak ügyiben

Kátai Kata,
Menta illata,
Levendula harmata!

Halld kérésemet,
Hogy kedvesemet,
Ki engem híven szeret,

Te ne izgassad,
Ne háborgassad,
És kedvemre hagyhassad.

Keressed párod,
Meg is találod,
Ha szereted, imádod;

És ő is téged,
Tulipán szépet,
Rubintos ékességet.

Ha legény vólnék,
Reád omolnék,
Rajtad mindent tsókolnék;

De leány vagyok,
S ha lessz rája ok,
Várj, szemedbe-karmolok.

`Mádon, 1811 tavaszán`

(Részlet a Psychéből)