Feltekintek a csillagos nagy égre

Az észak-írországi Armagh Obszervatórium csillagásza, Scott Manley látványos videót állított össze arról, hogy mi lenne, ha az általunk ismert összes Föld-közeli aszteroida egyszerre lenne látható az éjszakai égbolton.

Ahogyan Manley magyarázza a videóban, az aszteroidák a puszta emberi szem számára – ellentétben például a csillagokkal vagy egyes bolygókkal – láthatatlanok, mivel túl kicsik és haloványak, viszont gyorsan haladnak, és a sebességük is változó. Manley a felvételen azt mutatja, hogy a Földről nézve bolygónk forgásához képest ezek az aszteroidák hogyan mozognak.

„Láthatjuk őket, amint útvonalukat követve a Föld közelébe kerülnek, majd tovább haladnak. A száguldó kisbolygók mozgása valójában bolygónk és az aszteroidák mozgásának kombinációja” – mondta a csillagász. A YouTube-videóban szereplő nyilakkal irányíthatjuk a nézőpontunkat is.

A mozgóképen töméntelen mennyiségű aszteroidát látunk különböző pályákon mozogni, Manley azonban rámutat arra, hogy ezek „csak” a Föld-közeli objektumok (NEO). Közeliségük ellenére messze nem ismerjük az összes létező ilyen jellegű objektumot, jelenleg csupán egy százalékukról van tudomásunk. Ennek megvan a prózai oka: nem nézhetünk teleszkópjainkkal közvetlenül a Napba, így a központi csillagunk környékén mozgó kisbolygók a megfigyelés alatt „láthatatlanok” maradnak számunkra.

Persze erre is van megoldás: ha egy űrtávcsövet küldenénk a Föld és a Nap közé, akkor az eszköz megfigyelhetne sok, számunkra egyelőre észlelhetetlen Föld-közeli objektumot. (Forrás: origo.hu)

Addig is gyönyörködhetünk a nyári éjek hullócsillagaiban. 🙂