Kopjafaavatás a nagykaposi Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában

Kopjafa nagykaposNagykaposon 2014. október 14-én kopjafákat avattak az Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. A kopjafák az iskola előcsarnokában lettek elhelyezve. A rendezvényt az iskola igazgatónője, Kovács Adriána nyitotta meg. A Bercsényi Miklós Csemadok Alapszervezet nevében Varga Tibor méltatta az alkotásokat és  a fafaragó tábort, majd Réti Zoltán székelyföldi fafaragó mester beszélt az elkészült művekről. Végül a történelmi egyházak képviselői megáldották a kopjafákat amiket Halavács Béla, Réti Zoltán és Árvai Attila fafaragók faragtak.

„Fába róva, földbe ütve…” Manapság, ha valaki kopjafáról beszél, az emberek nagy részének nem a szó eredeti jelentése – vagyis egy sírjel – jut eszébe, hanem elsősorban az utóbbi fél évszázadban tájainkon meggyarapodott különféle alkalmakból felállított faragott emlékoszlop. A fából készült egykor csupán temetőkben előforduló sírjelek (fejfák) egy bizonyos, gazdagon faragott típusa az idők folyamán magyar nemzeti szimbólummá vált, fontos helyet foglal el mind Magyarországon, mind a határon kívül élő magyarok nemzeti szimbólumtárában. A felvidéki magyaroknál a nemzeti identitás kifejezésének, szimbolikus térmegjelölésének egyik legfontosabb eszközévé vált. Ahhoz, hogy éppen a kopjafa lett a nemzeti hovatartozás egyik legelterjedtebb formája, nem kis mértékben járult hozzá a magyarországiakhoz hasonlóan a szlovákiai magyar értelmiség Erdély iránti különösen nagy érdeklődése. Mivel a népi kultúra ott archaikusabb állapotban maradt fel, mint más magyarlakta területeken.

/L. Juhász Ilona: Fába róva, földve ütve…/

További hasonló témájú videók