A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja

Magyar Kálvária 1945–1948 A Magyar Országgyűlés 2012. december 4-én ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy ezentúl április 12-e a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja lesz.

A felvidéki kitelepítésekről készített dokumentumfilmet az UDVARDI CARISMA TV 2004-ben Magyar Kálvária 1945–1948 címmel. 2011 februárjától elérhető a világhálón.

A csehszlovák–magyar lakosságcsere a második világháború utáni években született államközi egyezmény, amelynek értelmében felvidéki magyarok tízezreit telepítették át Magyarországra, és ezzel egy időben magyarországi szlovákok települtek át Csehszlovákiába. Több esetben a Németországba kitelepített német vagy sváb lakosság helyére is kerültek felvidéki magyarok.

Az áttelepülés és kitelepítés törvényes kereteit hosszas tárgyalássorozat után az 1946 februárjában megkötött szlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény szolgáltatta, amely szerint annyi magyart lehetett kitelepíteni Csehszlovákiából, ahány szlovák nemzetiségű jelentkezik a hatóságoknál, hogy a jövőben el akarja hagyni Magyarországot, és a szlovák állam keretei közt kíván élni. A szerződés értelmében a kitelepülő szlovákok a csehszlovák államtól kárpótlást kapnak Magyarországon maradt ingatlanjaiért, ingóságaikat magukkal vihetik, megszerzett jogaikat tiszteletben tartják. A minél nagyobb arányú szlovák áttelepülést heves cseh, illetve szlovák propaganda kísérte az ország területén, tevékenységüket nagyban segítette a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja (AFS), amelynek szinte minden, szlovákok által nagy számban lakott településen volt helyi szervezete. Az AFS újságja, a Sloboda egyik számában például a következőket írta:

„Dél-Szlovákia földje, ahová le akarunk telepíteni benneteket, ragyogó, bőven termő, zsíros földű síkság… Az a föld csak a szlovák ember dolgos kezére vár, aki szeretettel művelné meg. Rátok vár! Hív benneteket! Gyertek! Jelenjen meg a ti arcotokon is annak az embernek a nyugalma, aki büszkén áll a saját földjén. Sorakozzatok fel a jó, nyugodt szlovák parasztok sorába!”